2015. február 15., vasárnap

Első fejezet

Dóri
-Anyaa! Merre van a fekete Vans cipőm? - ordítottam le az emeletről.
-Nem tudom Kicsim! Keresdd meg! Épp reggelit csinálok!
-Anyu! Szerinted eddig nem azt csináltam?!- kiáltottam követelődzően.
-Dóri, ezt most fejezdd be! Nem beszélhetsz velem ilyen hangnemben!
-Bocsánat!- mondtam miközben lépkedtem le a lépcsőn.
-Amúgy szerintem keresdd a cipősszekrényben.
Elindultam az ajtó felé, majd az ajtó előtt balra megleltem keresett cipőmet.
-Köszönöm!
-Nah, gyere reggelizni utána pedig mehetünk, mert lekéssük a buszt.
Felszaladtam a szobámba és lehoztam a sporttáskámat amibe bepakoltam a három napra elegendő ruhatáramat amit majd felvehetek Visegrádon. A kézitáskámba csak a legkisebb dolgokat raktam, mint például fülhallgató, könyv, telefontöltő és a sminkem igazításához szükséges eszközöket. Lementem az étkezőbe ahol már anyukám várt az asztalnál. Megettem a barnakenyérből készült szendvicsemet, majd felhörpintettem a cappuchino-mat és már készen is álltam az indulásra. Vagyis nem teljesen. Daisy-től, Zero-tól és Jeremy-től még nem köszöntem el. Ez a három név a házi kedvenceimet rejtik, Jeremy a ragdoll kandúr, Zero és Daisy pedig a két bullmasztiff. Jeremy-t sehol nem találtam így cipőmet felkapva kiléptem az ajtón ami előtt Zero és Daisy már farkcsóválva vártak. Leültem a lépcsőre és jól megdögönyöztem a "kicsikéimet". Visszamentem a házba ahol a padlóról felcibáltam a vállamra a táskáimat és megvártam anyát, hogy bezárja a bejárati ajtót. A csomagtartóba bedobtam a sporttáskát és beültem az anyósülésre. Anya beindította a motort és útnak indultunk az állomás felé.

Kíra
Reggel hatkor már az iskola előtt vártam a buszra. Az órám és az út között járt a fejem.
"Még mindig nincs itt"-motyogtam magamban.
A többi diákönkormányzatos az iskolában pakolászta össze a gólyatáborhoz szükséges holmikat. A felügyelő tanárok még a tanáriban iszogatják a reggeli kávéjukat én pedig idegeskedem, mert nem leszünk kész indulásra, ha ennyit késik a busz. Negyed óra múlva egy busz jelent meg az útkereszteződésnél a szélvédőjén egy 'Különjárat' felirat volt megtalálható.
-Csakhogy megérkezett! - kiáltoztam a sofőrnek.
Besiettem az iskolába és a többieket összeszedve indultam kipakolni a fontos cuccokat.
Miután mindent kivittünk a busz csomagtartójába és a tanárok is felkészültek az utazásra, a saját csomagjainkat is beraktuk. Negyed nyolckor minden DÖK-ös és felügyelő tanár felszállt a buszra és elindultunk a buszállomásra ahova a gólyák érkeznek.
...
Háromnegyed nyolckor felálltam egy padra és a kezemben lévő névsort kezdtem felolvasni. 
- Akkor a kilencedik B osztályból mindenki itt van, ha jól olvastam és a kilencedik C osztályból pedig csak egy bizonyos Polonkai Dávid hiányzik.
-Megjöttem!- ordította be egy a társaság felé közeledő fiú.
-Nos, mivel mindenki megérkezett akár indulhatunk is.


Kis szösszenet⭐

Ha az élet egy sziklát görget az utadba átmászol rajta vagy kikerülöd? Esetleg visszafordulsz és másmerre mész? Nézzük csak Kíra szemszögét. Debrecenben él és most készül az érettségire. Utolsó éve az Erkel Ferenc Kéttannyelvű Gimnáziumban, de van amikor egy óriási hiba elronthatja az egész életét. De ebben az iskolában  nem csak a végzősökön van a hangsúly, megérkeznek a gólyák is-mint például Dóri- nekik a beilleszkedéssel és a nagyok cikizéseivel kell megküzdeniük. Dóri akire talán 15 évesen rátalál a szerelem? Talán.
Ebben a történetben megvan minden ami egy középiskolában történik két lány szemszögéből, de egyiküknek sem egyszerű, mert mindketten elvétenek hibákat amiket talán le sem tudnak vakarni magukról.